A LIGO és a Virgo detektorok 35 új hullámjelet azonosított a legutóbbi megfigyelési időszak során. Ezzel összesen 90-re növekedett a három interferometer globális hálózata által megfigyelt gravitációshullám-jelek száma. A legtöbb új jel két összeütköző fekete lyuk örvénylő, spirális mozgásából származik: kozmikus rengések, amelyek megrezgetik a téridő szerkezetét és erőteljes gravitációs hullámokat keltenek.

A Virgo, a LIGO és a KAGRA tudományos együttműködések ma jelentették be olyan kettős rendszerek első megfigyelését, amik egy fekete lyukból és egy neutroncsillagból (NSBH) állnak. 2020 januárjában észlelték a két rendszer által kibocsátott gravitációs jeleket, amelyek egy fekete lyuk és egy körülötte keringő neutroncsillag egyetlen kompakt objektummá való összeolvadása során keletkeztek. Ezeknek a rendszereknek a létezését a csillagászok több évtizeddel ezelőtt megjósolták, habár eddig nem figyelték meg kellő bizonyossággal, sem elektromágneses, sem gravitációs jelek segítségével. Az eredmény és ennek asztrofizikai következményei ma jelenik meg a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban.

Mialatt a Virgo és a LIGO fejlesztés alatt állnak, a kutatók elemezték a detektorok harmadik megfigyelési időszakának korai, 2019. áprilisától szeptemberig tartó része alatt gyűjtött adatokat. A kutatók gyorsan forgó neutroncsillagokból érkező folyamatosan sugárzott jeleket kerestek. Ez lehetővé teszi, hogy a jövőbeli hullámkeresések számára új és egyértelmű korlátozásokat állapíthassunk meg. Az elmélet szerint a neutroncsillagok forgás közben, a forgástengely körüli tömegeloszlás aszimmetriája miatt, folyamatos gravitációs hullámokat bocsátanak ki.

A LIGO, a Virgo és a KAGRA együttműködések bejelentették, hogy elsősorban a COVID-al kapcsolatos kérdések miatt a detektorok negyedik megfigyelési időszaka (O4) 2022 júniusa előtt nem kezdődik el. Elképzelhető, hogy a három tudományos együttműködés további lehetséges módosításokat vezet be a következő hónapokban, attól függően, hogy a világjárvány hogyan befolyásolja az ütemezett detektorfrissítéseket.

Ma tették közzé annak a 39 eseménynek az osztályozását és végleges elemzését az ArXiv online archívumban, melyeket a harmadik megfigyelési időszakban (2019 áprilisától októberig tartó) a Virgo és a LIGO észleltek. Ezek többségét feketelyuk-összeolvadások teszik ki, amelyek közül azonban egyes források fizikai jellemzői megkérdőjeleznek néhány széles körben elfogadott asztrofizikai modellt és új magyarázatokat sugallanak.

Elõször mértek kvantummechanikai hatásokat az Advanced Virgo és a LIGO gravitációshullám-detektorokban. A kvantummechanika nemcsak azt írja le, hogyan mûködik a világ a legkisebb méretskálán, hanem a makroszkopikus tárgyaknak, mint a Virgo interferométer 42 kg-os tükreinek mozgását is befolyásolja. A gravitációs hullámok észleléséhez a Virgo és a LIGO detektorok a karhosszuk olyan apró változásait mérte, amelyek a protonátmérõ ezredrészének nagyságába esik.

A Virgo és a LIGO egy szokatlanul nagy tömegű összeütköző kettős rendszer megfigyelését jelentette be: két, 66 és 85 naptömegű fekete lyuk észlelését, melyek ütközésével egy 142 naptömegű fekete lyuk keletkezett. Mind a kezdeti komponensek, mind az ütközés után kialakult fekete lyuk olyan tömegtartományba esik, amit eddig nem figyeltek meg sem gravitációs, sem elektromágneses észlelések segítségével.

A LIGO–Virgo Együtműködés kutatói nemrég egy újabb példátlan felfedezésről számoltak be. Az Advanced LIGO és az Advanced Virgo detektorok harmadik megfigyelési időszakának (O3) adatai alapján a három detektor hálózata 2019. augusztus 14-én, 21:10-kor (UTC) a GW190814 névvel jelölt gravitációshullám-eseményt észlelt. A jel egy rejtélyes pár összeolvadásából származott: egy kettős rendszertől, ami egy a Napunknál 23-szor nehezebb fekete lyukból, valamint egy sokkal könnyebb égitestből áll, amelynek tömege a Nap tömegének körülbelül 2,6-szorosa. Az összeolvadás eredményeként keletkezett fekete lyuk tömege a Nap tömegének 25-szöröse.

A harmadik LIGO-Virgo megfigyelési időszak (O3) új betekintést enged a kettős fekete lyuk (BBH) rendszerek késő keringési és összeolvadási szakaszába. Az első GW150914 gravitációshullám-eseményt 2015-ben észlelték és két fekete lyuk összeolvadásából származott. A GW190412 elnevezésű gravitációshullám-jelet az Advanced Virgo és a két Advanced LIGO detektor észlelte, amit egy eltérő tömegű komponensekkel rendelkező, összeütköző BBH rendszer keltett. Az egyik komponens több mint 3-szor nehezebb, mint a másik. Az összeolvadó fekete lyukak tömege a Nap tömegének közel 30, illetve 8-szorosa. Ez a különbség olyan speciális jelváltozást okoz, amit az elmélet ugyan megjósol, de most először sikerült megfigyelni.

Giovanni Losurdót, az olasz Nemzeti Nukleáris Fizikai Intézet (INFN) kutatási igazgatóját nevezték ki a Virgo Együttműködés új szóvivőjének. 2009-től 2017-ig az Advanced Virgo projektvezetője volt, annak a fejlesztési programnak a vezetője, ami lehetővé tette, hogy a Virgo detektor csatlakozzon az Egyesült Államokban működő két LIGO detektorhoz az O2-nek nevezett második megfigyelési időszakban.

A LIGO Tudományos Együttműködés és a Virgo kollaboráció (LVC) megállapodtak abban, hogy felfüggesztik a 2019 április 1-én indított harmadik megfigyelési időszakot (O3).

2019. április 25-én a gravitációshullám-detektorok hálózata, melynek tagjai az európai Advanced Virgo (Olaszország) és az Egyesült Államokbeli két Advanced LIGO detektor, egy GW190425 elnevezésű hullámjelet detektált. Ez a második gravitációshullám-megfigyelés a GW170817 után, ami két neutroncsillag összeütközésének felel meg.

Az Advanced Virgo és a két Advanced LIGO detektor 2019. november 1-jén, egy hónapos megállást követően folytatja a tudományos adatok gyűjtését. Ez a harmadik, O3 elnevezésű megfigyelési időszak újraindítását jelenti, ami 2019. április 1-jén kezdődött. A globális gravitációshullám-obszervatórium mindhárom interferométere 2019. október 1-étől szüneteltette az O3-at a detektorok működésének fejlesztése érdekében.

A világ három fő gravitációshullám-detektora – a LIGO az Egyesült Államokban, a Virgo Olaszországban és a KAGRA Japánban – ma, 2019. október 4-én tudományos együttműködési megállapodást (MoA) írt alá. A megállapodás a gravitációs hullámok közös megfigyelését és a mérési adatok megosztását tartalmazza, valamint rendelkezik az új partnerek befogadásáról is az együttműködés jövőbeli bővítése érdekében.

Az Advanced Virgo és a két Advanced LIGO detektor 2019. április 1-je, a harmadik megfigyelési időszak (O3) kezdete óta folyamatosan végzik tudományos méréseiket. Ez a három detektor együtt alkotja a ma létező legérzékenyebb globális gravitációshullám-obszervatóriumot.

Az új LIGO–Virgo gravitációshullám-megfigyelések első hónapja fontos megfigyelésekkel és az értelmezésükre fordított sok munkával jutalmazta a kutatókat. Az O3 megfigyelési időszak április 1-én kezdődött és egy évig tart a tervek szerint.

A Virgo és LIGO detektorok készek egy új egyéves megfigyelési időszak, az O3 megkezdésére.

A mai napon, 2019. március 4-én, megkezdődik az Advanced LIGO és Advanced Virgo detektorok 14-dik beüzemelési időszaka. Az ER14 legalább négy hétig tart: ez az utolsó ellenőrzés a harmadik LIGO-Virgo megfigyelési időszak (O3) előtt.

A LIGO és a Virgo nyilvánosságra hozta az O2 megfigyelési időszak mérési adatait. Az adatok a Gravitational Wave Open Science Center keresztül érhetők el. Az O2 megfigyelési időszak 2016. november 30-án kezdődött és 2017. augusztus 25-én fejeződött be. Ez az Advanced LIGO második, és az Advanced Virgo első megfigyelési időszaka, mely utóbbi detektor 2017. augusztus 1-jén csatlakozott az O2 mérésekhez. A kiadott adatbázis a LIGO obszervatóriumok 150 napnyi adatát, valamint a Virgo detektor 20 napos mérési adatait tartalmazza, így a mai napig ez a fejlesztett gravitációshullám-detektorok legnagyobb adatkészlete.

A Virgo detektor kutatói készülnek a következő, harmadik LIGO–Virgo tudományos mérési időszakra (O3).

A mai napon, 2018. december 14-én, elindult a detektorok négy napig tartó 13-dik beüzemelési időszaka, az úgynevezett ER13. Az ER13 alatt a fejlesztett Virgo és LIGO detektorok közösen végeznek méréseket egy globális hálózatot alkotva.

Szombaton, 2018. december 1-én, a Maryland-i College Parkban zajló Gravitational Wave Physics and Astronomy Workshop résztvevői új eredményeket mutattak be összeütköző nagy tömegű csillagokra, mint pl. fekete lyukakra és neutroncsillagokra vonatkozóan a LIGO és VIRGO detektorok adatainak kiértékelésével.

A Virgo és LIGO detektorok 2017. augusztus 25-én, a terveknek megfelelően befejezték az O2 második megfigyelési időszak alatti adatgyűjtésüket. Ez egy új, feladatokkal teli időszak kezdetét jelentette mindkét kollaboráció számára a következő 1 évre.

Az első olyan kozmikus esemény felfedezése, amit gravitációs és elektromágneses hullámok segítségével is megfigyeltek.